Mi az evangélium?
Van-e olyan kérdés, amire a választ tisztábban kell látnunk, mint ez!? Hiszen az evangélium az, ami által elhív Isten (2Th 2,14). Ami által világosságra hozta az életet és a halhatatlanságot (2Tim 1,10). Az evangélium által válunk részévé Krisztus testének és részeseivé az ígéreteknek (Ef 3,6). Az ítélet napján az evangélium szerint ítéli majd meg Isten az emberek titkait (Róm 2,16). Az evangéliumba vetett hit által pecsétel meg Isten, a megígért Szentlélekkel (Ef 1,13), általa menekülünk meg a kárhozattól, általa üdvözülünk (1Kor 15,1-2). Az evangélium az az üzenet, amelyet hirdetnünk kell minden teremtménynek (Mk 16,15), amelyet Isten ránk bízott (1Th 2,4), amely Istennek ereje minden hívő üdvösségére (Róm 1,16). Ez az az üzenet, amelyet az apostolok is hirdettek (Acs 8,25; 14,7; 16,10; 20,24), akik az egyház alap kövei, akiken növekszünk szent templommá az Úrban, ahol a sarokkő maga a Jézus Krisztus (Ef 2,20). Az evangélium, ami megerősíthet minden hívőt (Róm 16,25), ami nem emberektől való, hanem Istentől. (1Pt 1,12; Gal 1,11)
Milyen világosan kell hát látnunk erre a kérdésre a választ! Lelkünk csak akkor üdvözülhet, csak akkor lehetünk Krisztus testének részévé és az ígéretek részeseivé, ha hallottuk és elhittük az evangéliumot. Csak akkor tudjuk hűségesen hirdetni, általa lelkeket menteni, megerősíteni a roskadozókat, ha megmaradunk az Isten által ránk bízott tiszta üzenetnél. Mennyire világosan kell látnunk ebben a kérdésben, amikor annyi hazugság, annyi támadás éri az evangéliumot, a sátán olyan nagy erőkkel próbálja elferdíteni. A mi feladatunk pedig, hogy az igazság oszlopai maradjunk. A következő írás, ehhez próbál segítséget nyújtani.
Ennek a tanításnak három pontja lesz. Először arról a valós veszélyről szólok, amire Isten figyelmeztet minket a Szentírásban. Majd megmutatom, hogy mi az igaz evangélium, mi az üzenete, hogyan munkálkodik általa Isten, kiknek szól, és hogyan kell hirdetnünk azt. És végül példákat mutatok a ma legelterjedtebb hamis evangéliumokra.
Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok; pedig nincsen más. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát. Viszont, ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azonkívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen! Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet, azonkívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!
- Gal 1,6-9 -
I, Először is szeretnék Bibliai hangsúlyt adni egy valós veszélynek, melyre Isten újra és újra figyelmeztet minket az írásokban.
A fenti igerész azt mondja nekünk, hogy Pál csodálkozik azon, hogy a galaták milyen hamar pártoltak más evangéliumhoz. Nem is azon, hogy elpártoltak, hanem hogy milyen hamar. Vajon Pál meglepődése nem azt mutatja, hogy tisztában volt az ördög taktikáival? Hogy már akkor is - a világosság angyalának adva ki magát - próbálta elferdíteni az igazság útját? Hogy Isten örökkévaló üzenetét kicsit megváltoztatva, hamis evangéliumok által vezette félre az embereket?
Ha olvasod a Bibliádat, további bizonyítékokat láthatsz erre. Felfigyelhetsz arra, milyen sokszor van szó hamis tanítókról (2Pt 2,1), áltestvérekről (Gal 2,4; 2Kor 11,26), hamis prófétákról, hamis krisztusokról (Mt 24,24), hamis apostolokról (2Kor 11,13), akik mind az igazság szolgáinak adják ki magukat. Akik bárány bőrbe bújt farkasok, akik fonák dolgokat beszélnek, és céljuk magukhoz vonzani tanítványokat (Acs 20,30; 1Tim 4,1).
De már az ószövetség lapjain is számos helyen olvashatsz hamis prófétákról, hamis emberekről, akik az Úr nevében szóltak, pedig Ő nem küldte őket. A sátán mindig is alkalmazta ezt a taktikát. Mert amikor féligazságok által vezet félre, az a legveszélyesebb csapda a léleknek. Számtalan hamis keresztény felekezetet és irányzatot hozott létre, akkora zűrzavart teremtve, hogy a keresőket is teljesen összezavarja a látható keresztény egyházak állapotának a látványa.
Ha már Pál idejében, mikor még a kereszténységnek ára volt, és az üldöztetések megrostálták a híveket, ilyen veszélyek leselkedtek Isten igaz népére, vajon ma, mikor a nyugati kultúránkban divat lett kereszténynek lenni, mekkora veszélynek vagyunk kitéve? Fel kell tudnunk ismerni az ördög munkáját, közösségeink és az evangélium védelme érdekében! Meg kell tudnunk szólítani mind a hitetleneket, mind azokat, akiket a hamis bizonyosság csapdájába ejtett az ördög, hogy lelkeket és megtévesztett lelkeket menthessünk.
Ami ebben segíthet: az igazság alapos ismerete és az abban szilárdan meggyökerezett hit.
II, Nézzük meg tehát, hogy mi az igaz evangélium!
Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, melyben álltok is, amely által üdvözültök is, ha megtartjátok úgy, amint hirdettem nektek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké. Mindenekelőtt azt adtam át nektek, amit én is úgy kaptam, hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, és hogy eltemették, és hogy feltámadt a harmadik napon az Írások szerint, és hogy megjelent Kéfásnak, azután a tizenkettőnek.
- 1Kor 15,1-5 -
1, Mi az evangélium üzenete?
Az evangéliumot, Pál itt röviden, egy mondatban megfogalmazza. „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, és hogy eltemették, és hogy feltámadt a harmadik napon az Írások szerint.” Jézus Krisztus meghalt a bűneinkért, eltemették és feltámadt. Ám amikor az evangélium hirdettetik, az nem pusztán ennek az egy mondatnak az ismételgetése. Minden szó mögött mély Isteni igazságok rejlenek, és az ige hirdetőinek tisztsége és feladata ezeknek az igazságoknak a feltárása az emberek előtt.
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, és azt mondta nekik: Így van megírva: Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halottak közül. És az ő nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni minden pogány között, Jeruzsálemtől elkezdve.
- Lk 24,45-47 -
Jézus, amikor a tanítványokra bízza az evangélium hirdetését, megnyitja értelmüket, hogy értsék az ószövetségi írásokat, mindazt, ami megíratott felőle, ami megjövendölte halálát és feltámadását. Ugyanaz az üzenet, amit Pál fogalmaz meg. Jézus halála és feltámadása az írások szerint. Jézus az értelmük megnyitásával rájuk ruházta mindazt a tudást, amire szükségük volt ahhoz, hogy hűen tudják tovább adni az evangélium üzenetét. Majd kiküldte őket, megparancsolva nekik, hogy hirdessék a megtérést és a bűnbocsánatot.
Mindezekből, könnyen meglátható, mi is az evangélium. Az evangélium üzenetének három fő eleme van.
a, Jézus Krisztus keresztje, az Ő halála köré csoportosuló igazságok
b, Üres sírja, az Ő feltámadása köré csoportosuló igazságok
c, Isten parancsa minden embernek, a megtérés a bűnök bocsánatára.
Mit jelent ez pontosan? A Szentírás szerint, hűségesen hirdetett evangélium üzenetének a következő igazságokat kell tartalmaznia:
a, Krisztus keresztjével kapcsolatos igazságok
Ahhoz, hogy a keresztről hűségesen beszélhessünk, szólnunk kell az ember teremtéséről, bűnbe eséséről, annak okáról és következményéről. Az ember állapotáról, amibe ezáltal került, a teljes romlottságáról, a képtelenségéről, hogy önmagát megmentse, hogy Istent keresse. Szólnunk kell Isten természetéről, arról, hogyan viszonyul a bűnhöz, és mindennek fényében, miért olyan reménytelen az állapotunk, milyen büntetést érdemelnénk tőle jogosan és igazságosan. Örök idők előtti elhatározásáról, hogy megmenti, az általa választott bűnös embereket, és megmenekülésünk módjáról, amit rendelt. Jézus Krisztus helyettes áldozatáról. Arról, hogy kicsoda Krisztus, mit jelent testet öltése, és miért volt rá szükség. Mit tett, milyen Ő, mit jelent áldozata. Mit jelent, hogy bűneinket magára vette. Milyen áldásokat hoz számunkra halála, hogy mit nyilatkoztat ki a kereszt által Isten önmagáról, irántunk tanúsított kegyelméről és szeretetéről.
b, Krisztus testi feltámadásával kapcsolatos igazságok
Szólnunk kell feltámadása jelentéséről, hogy az abba vetett hit a megigazításunk alapja. Hogy feltámadása igazolja Istenségét, bizonyítéka annak, hogy él, ott ül az Atya jobbján, és közben jár értünk. Bizonyítéka annak, hogy az Atya elfogadta áldozatát, és ezáltal megnyitotta az utat az Atyához, halálába és feltámadásába vetett hittel, bizalommal járulhatunk Őhozzá. Hogy számunkra is van feltámadás a lelki halálból, az örök halálból, és ha a testi halált meg is kell tapasztalnunk, mielőtt visszajön, egy nap mi is feltámadunk, amiképpen Ő is feltámadt. Szólnunk kell az eljövendő világról, annak minden ígéretéről és dicsőségéről. Jézus visszajöveteléről. A test feltámadásáról, a végítéletről.
c, Megtérés a bűnök bocsánatára
Vannak Isteni igazságok, amiket egyszerűen ki kell hirdetnünk, és van Isteni parancs, amit követekként, Isten tekintélyével meg kell parancsolnunk az embereknek. Isten a bűnbánatot és a hitet kötelességgé tette. Megparancsolja mindenkinek, hogy térjen meg és higgyen, és életet és békességet ígér mindazoknak, akik ezt megteszik.
Azonban ehhez el kell mondanunk azt is, mi a megtérés, mit jelent bűnbánatot tartani, mit jelent hinni, mit követel meg Isten az embertől, mi a forrása a hitnek, hogyan cselekszik Isten bennünk és mi történik a lélekben.
Az evangélium röviden tehát a megfeszített Jézus Krisztusnak az evangéliuma. Ami az ember bűnéről és Isten kegyelméről, az Isten megbocsátásáról, és arról az új életről szóló üzenet, amelyet a Szentlélek által teremt bennünk, akik hiszünk Őbenne. Az evangélium középponti gondolata az, hogy az élő Isten a Krisztus áldozata által megigazítja a bűnös embert.
De Isten ezt nem egy mondatban, nem három oldalban hagyta ránk, hanem egy könyvnyi igazságot, a teljes Szentírást ránk hagyta. Ezért a teljes üdvtervet, mindazt az emberek elé kell tárnunk és ki kell hirdetnünk, amit Isten ránk hagyott, és ami kibontja Jézus áldozatának jelentőségét, Krisztus halála és feltámadása köré csoportosítva.
Továbbá szólnunk kell arról, hogy a Jézus engesztelő áldozat által megszerzett áldásokban kik részesülnek. Hogy mindez, hit által, kegyelemből adatik az embernek, nem pedig cselekedetekért. Nem kiérdemelhető. Krisztus helyettesítő áldozata és kiontott vére az alapja, nem pedig a mi érdemeink. Hogy már maga a hit is Isten kegyelmi ajándéka. Ez a hit pedig, ami által Isten igaznak fogadja el a bűnöst, a Megváltóba vetett üdvözítő hit, nem jöhet létre, ha valaki nem hallotta meg először az evangélium igazságait. A hit hallásból van. Ahhoz hogy hit születhessen, meg kell lennie az ismeret alapjának, az embernek hallania kell Krisztusról, mint megfeszítettről, és feltámadottról, mielőtt ez a hit benne megszülethetne.
És mi megismertük és elhittük Isten irántunk való szeretetét.
- 1Jn 4,16 -
Ennek a hitnek a valósága, bizonyítéka, pedig a hit gyümölcseiben látszik, a valódi megtérésben, a bűnbánó szívben, az Istennek átadott szent életben.
2, Hogyan munkálkodik Isten az evangélium által?
A hit és a bűnbánat tehát egyrészt az ember kötelessége, az ember lelki cselekedete, másrészt, mivel nem áll hatalmában, amit Isten megparancsol, azt Istennek kell megadnia, az Ő Lelkének szuverén munkája a lélekben. A hit és a bűnbánat tehát kegyelmi ajándék. Mindkettőre képtelen az ember, de Isten parancsára, Isten Lelkének munkája által az ember képessé válik hinni és bűnbánatot tartani.
Ugyanakkor ez nem mentesíti az embert a felelősség alól. Az embernek kötelessége, felelőssége Isten előtt, hogy megtérjen Krisztushoz az üdvösségéért, hogy higgyen és tartson bűnbánatot, még ha erre képtelen is a bűn miatt.
Az evangélium célja, hogy felszámolja az önhittséget, meggyőzze a bűnösöket, hogy üdvösségük nem az ő kezükben van, hogy őket a szuverén Megváltó dicsőséges kegyelmétől való függésre kényszerítse, mely önmaguk feladásával jár. Célja az embert eljuttatni a lelki szegénységre, hogy felismerje Megváltója és megváltása határtalan értékét.
Akár csak a leprások, vakok, vagy bénák az evangéliumok történeteiben, akik tudatában voltak képtelenségüknek a megtisztulásra, a látásra, vagy a járásra, Jézusba vetett hit által, az Ő parancsára, az Ő erejéből, olyan dologra lettek képesek, ami korábban nem állt hatalmukban. A leprások megtisztultak, a vakok láttak, a bénák jártak. Az ember lelke halott a bűn miatt. Lelkén ott van a bűn leprája. Bűne miatt vak Isten dolgaira nézve. És teljességgel béna, képtelen Isten akarata szerint cselekedni. Képtelen hinni, képtelen bűnbánatot tartani, de amikor Jézus parancsolt: „kelj fel, és járj”, vele együtt megadta a képességet is, és a béna felállt és járt. Amikor Jézus parancsolt: „láss”, a vak szeme megnyílt és látott. Isten pedig nem változik. Ma ugyan így munkálkodik az emberi szívben. Azt parancsolja a hirdetett evangélium által, hogy „tarts bűnbánatot, térj meg, és higgy az evangéliumban”, és amikor hallják ezt az emberek, akik örök életre választottak, megtérnek, bűnbánatot tartanak és hitüket az evangéliumba vetik (Acs 13,48). Ez az Isten által rendelt eszköz az ember üdvösségére.
Az evangélium felmutat egy teljességgel elveszett bűnösnek egy dicsőséges Istent, annak minden tettét és akaratát, és egy tökéletes Megváltót, aki mindent megtett érte.
3, Kinek szól?
Az evangélium hívása mindenkinek szól. A kiválasztás tana egy olyan igazság, amely által sokan nem Bibliai, helytelen következtetésre jutnak az evangélium hirdetésével kapcsolatban: „Ha Isten eleve kiválasztott mindenkit, mindegy, hogy mennyire vagyunk buzgók az evangélium ügyében, a kiválasztottak így is úgy is üdvözülnek.” Ez a helytelen emberi logika helytelen gyakorlatot hoz be a közösségekbe. Isten választotta ki az embereket, és Isten rendelte el az eszközt, ami által elhívja az embereket, ez pedig az evangélium hirdetése. Fel kell tehát ajánlanunk az evangéliumban felkínált kegyelmet minden embernek, meg kell parancsolnunk a megtérést, a hitet, és a bűnbánatot, és miközben hirdetjük az evangélium igazságait, Isten az Ő Lelke által életre kelt, újjá szül egyeseket.
4, Hogyan kell hirdetnünk?
Az evangélium hirdetői Isten küldöttei, akik Isten nevében kihirdetik igazságait, és az Ő nevében felszólítják az emberek lelkiismeretét az evangéliumba vetett hitre, a bűnbánatra és a megtérésre.
Az evangélium hirdetésének elsődleges feladata Jézus Krisztus személyéről és váltság művéről szóló igazságok tanítása. Egy üzenet hűséges pontos továbbadása, abból semmit sem kihagyva, ahhoz semmit sem hozzátéve. Nem, mint saját ragyogó ötlet, nem, mint bölcselkedő beszéd, hanem úgy, mint Isten szava. Ugyanakkor, még ennél is több…
Ismerve tehát az Úr félelmét, embereket nyerünk meg,
- 2Kor 5,11 –
Az evangélium hirdetése nem csak tájékoztatás, hanem hívás! Egy buzdítás a hallgató lelkének megmentésére, megnyerése Krisztusnak, a szeretet lelkületével, Krisztus tekintélyével, Krisztus nevében. Ennek megfelelő komolysággal és tekintéllyel kell szólnunk, rendíthetetlenül buzgólkodva, tudva, hogy munkánk nem hiábavaló az Úrban!
III, Hamis evangélium
Az igaz és hamis evangélium közötti legnyilvánvalóbb különbség azok céljában mutatkozik meg. Az igaz evangélium Istenfélelmet, Isten szerinti bűnbánatot, mély alázatot, szentséget ébreszt az emberben azáltal, hogy Isten dicsőségét bemutatja az embereknek. Egy hatalmas, mindenható, kegyelmes és igazságos, szuverén Úr személyét, és tetteit hirdeti. Az igaz evangélium üzenetének középpontjában Isten áll. A célja Isten imádatára elvezetni az embert.
A hamis evangéliumok legkönnyebben arról ismerhetők fel, hogy a középpontba az embert állítják. Nem célja az ember tekintetét Istenre szegezni. Nem célja az Ő dicsőségét bemutatni. Célja, hogy az ember „jól érezze magát”. Egy hamis Isten képével próbál vigaszt, boldogságot, és megelégedettséget adni az embernek. A középpontban az ember van, és az Őt segítő Isten. A hangsúly változásával pedig óhatatlanul tartalmi változás is bekövetkezik, ami átfogalmazza az evangélium üzenetét.
A hamis evangéliumok kihagyják azokat a tanokat, amelyek megalázzák a lelket, és a lelki szegénységre, a büszkeség, az önértékelés romba dőléséhez juttatják el azt. Például az ember teljes romlottságát, Isten kiválasztását, mint az üdvösség okát, kifejezetten tulajdon népéért vállalt halálát… A hamis evangélium hagy dicsekvést az embernek, különben nem lenne vonzó a világ fiainak, akikhez valójában szól. Ellenben az igaz evangélium megfosztja az embert minden dicsekvéstől, aki látva az igazságot, porba hull, szájára teszi kezét dicsőséges Istene előtt, és megalázza önmagát.
Példák:
1, Amikor nem hirdetik a bűnt.
Ha nem hirdetjük a bűnt és Isten ítéletét, nem tudjuk a bűnből és Isten haragjától megváltó Krisztust sem felmutatni. Ha pedig nem beszélünk ezekről, ha csak olyan Krisztus hirdetünk, aki megszabadít az éntől és a világ nyomorúságaitól, nem a Bibliai Krisztus, nem az igaz evangéliumot prédikáljuk. Ez azért veszélyes, mert hamis békességre buzdítja az embereket.
A legrosszabb tanács azt mondani annak, aki még bűneiben van és megveti Istent, hogy ne foglalkozzon a bűnnel, ne aggodalmaskodjon a bűn miatt, az már ki van fizetve. Hogy csak bízzon Krisztusban miközben még nem látta meg és nem bánta meg bűneit. Hamis békességet, hamis reménységet, vallásosságot tud egyedül kimunkálni ez a hozzáállás egy emberben.
2, Amikor a középpontban a lelki ajándékok, a gyógyulások, áldások állnak
A Lélek munkája, hogy bizonyságot tesz a Fiúról. Amikor pünkösdkor Isten Lelke kiárad, és a tanítványokat betölti, nagy bátorsággal és erővel tettek bizonyságot Krisztusról, az Ő haláláról és feltámadásáról. Amikor valaki a Lélek által szól, üzenetének középpontjában Krisztus lesz. Amikor az evangélium hirdetése az áldásokról, a lelki ajándékokról, a csodákról, a gyógyulásokról szól, az bizonyítéka annak, hogy az ige hirdetője nem a Lélek által szól. Az ilyen emberek a világ szerint szólnak, és a világ szereti őket, ezért képesek csarnokokat megtölteni. Próbálnak izgalmas tanításokkal, misztikus dolgokkal valami spirituális programot szervezni, ahova minél több embert becsalogatva, azt a látszatot keltik, hogy Istennek az áldása van szolgálatukon. Az ilyen lelkiségre jellemző az is, hogy egy olyan hamis utat kínálnak az embernek, amit Isten soha nem kínált fel. A Bibliai valódi megtérésre való felszólítás helyett előre hívják az embereket és elmondatnak velük egy imát, azt állítva, hogy innentől üdvösségük van. Mindaz, amit tesznek nem több csupán mint vallásos hangoskodás, megtévesztve lelkeket, mindehhez Jézus nevét és a Bibliát felhasználva.
3, Az Isteni mérce lealacsonyítása
Egy másik veszély, ami képes elferdíteni Isten igazságát, amikor átfogalmazzák, újra definiálják azokat a határokat, melyeket Isten a világ teremtése előtt lefektetett.
Például a bűnbánat terén. Az ember rossz lelkiismerete nem azonos a bűnről való meggyőződéssel. Nem igaz, hogy az ember meggyőződött a bűnéről, ha elszomorítják gyengeségei, és életében elkövetett hibái. Nem bűnről való meggyőződés a kudarcaink és elégtelenségeink miatti boldogtalanság. Óvakodni kell attól, hogy a rossz lelkiismeretet és a nyomorultság érzését a bűnről való lelki meggyőződéssel azonosítsuk. Nem is lehet üdvözítő hite annak, aki ilyen állapotban segítségül hívja az Úr Jézus Krisztust, hogy Jézus enyhülést adjon neki, felbátorítsa, és ismét magabiztossá tegye.
4, Az evangélium áldásainak elferdítése
Nem az evangéliumot hirdetjük, ha az ember érzett szükségletei szempontjából mutatjuk be Krisztust. Ha nem hirdetjük a kiválasztást, az üdvösséget, a megváltást a bűnökből, hanem csak szavakkal lefestünk egy galileai embert, aki sok jót tett, és biztosítjuk arról az embereket, hogy ő ma is él és kész segíteni a problémáikon, egy lealacsonyított hamis evangéliumot hirdetünk.
Az a Krisztus, aki pusztán megkönnyíti az élet nehézségeit, veszteségeit, segélyt és vigaszt nyújt, nem az igazi Krisztus, hanem egy tévesen bemutatott hamis Krisztus.
Egy képzeletbeli Krisztus, egy elferdített, felvizezett evangélium, egy olyan útra bátorítása az embernek, amit Isten nem parancsolt meg, soha nem hozhat valóságos üdvösséget! Aki ezt teszi, hamis bizonyságot tesz, hamis Krisztust, hamis evangéliumot hirdet, és egy nagyon veszélyes úton jár (Gal 1,6-9).
A felsorolás sajnos nem teljes, igyekeztem pár példát felmutatni, de hosszú oldalakat lehetne írni a témában. Mindezek felismerésében csakis az igazság alapos, pontos ismerete és Isten Lelke segíthet.
Az igaz evangélium helyreállítása és hirdetése a mai kor nagy feladata!